Hideg

Hideg lett. Mondhatnám, hogy hidegen fújnak a szelek, és talán azt is, hogy ezek nem jót jelentenek, már csak így a Muzsikás felejthetetlen sorait előbányászva az emlékezetből, de nem mondanék igazat. Persze itt most igazságok vannak, meg hazugságok vannak, szépen eltöltve az időt egymás mellett ebben a nagy magyar etikai társbérletben. Ezt most zárójelbe tettem. A magyart mármint.
Hideg lett, és úgy érzem, pillanatnyi nyugalmam nincs, mert szinte állandóan dolgozom. Ez egy részigazság nyilván, a szubjektum tolja magát előtérbe, hiszen nem dolgozom állandóan, csak sokat. Sok órám van az iskolában és egyébként is, de hogy ez sem elég, mind a főnököm, mind én magam generálok mellé feladatkupacokat, mely mögül ugyan az esti társasági programok kellemes reneszánsz várként emelkednek ki, de hát oda is csak fel kell mászni, és onnan is csak le kell jönni.
Tegnapelőtt filmklub volt nálunk, egy rendkívül nyomasztó Bergman tévéfilmet néztünk meg, a Rítust. Azt hiszem, pont az volt a bajom vele, a többieknek is, hogy tényleg egyetlen pozitív szereplője, pillanata nem volt a történetnek, és talán ez ilyen mindennapokkal a hátunk mögött most egy kicsit sok(k) volt. Ilyet látunk magunk körül nap mint nap. Lehet, hogy Erlend Loe Doppler című regényével is ez volt a bajom. Ez a túlzottan is ismerős, iróniájában túlzottan is a mindennapjaimra hajazó hideg történet szórakoztatás helyett inkább csak felbosszantott. (Amúgy a stílusa sem tetszett, de ez privát ügy.)
Holnap rendhagyó irodalomóra lesz a szomszéd könyvtárban Grecsó Krisztiánnal, Karinthy Mártonnal, Erdős Virággal és Háy Jánossal. Kíváncsi vagyok rájuk. Aztán hétvégén szülinapot ünneplünk majd, jövő szerdán pedig megint elutazom. Rajtam van ez az utazás dolog. Úgy látszik, tényleg meg volt az írva, hogy ne nyerjek a jeruzsálemi pályázaton, mert most mehetek helyette Veronába, és pályázhatok egy amszterdami konferenciára is. Egészen jó ez így. (Veronában meleg van, ugye? Remélem.)
Más nincs. Illetve sok minden van, de ezek többsége problémamegoldás, meg privát szomorúság, másik része viszont nem publikálható privát öröm. Röviden: élek.
Amúgy hideg lett. Szerintem ez nem jelent semmit, de tény.
Off: A jobb sávba zenelejátszó érkezett. Nigel Kennedy East Meets East című lemezét tessék hallgatni, mert csodaszép. Én szóltam.