Plafon

Kétféle plafont nézek, és mindkettő meglehetősen unalmas. A nappali plafonjának egyhangúságát ugyan megtöri a felfelé, a galériára vezető lépcsősor sötétbarnára pácolt faszerkezete, de a hálószoba 2/5-3/5 osztatú mennyezetén végképp semmi érdekes nincs. Pláne hajnali kettőkor. Meg hajnali háromkor. Meg ...
Hanyatt feküdni nem valami szórakoztató, az az igazság. Se olvasni, se írni nem kényelmes, kizárólag bódult félálmok díszletének alkalmas. Abból viszont az egészen szürreálisakhoz is megfelel: tegnap például szavakat álmodtam, érdekes, sosem hallott szavakat, de elfelejtettem őket.
Azért a legjobb mégiscsak az volna, ha szavak helyett szabadságot tudnék álmodni a plafonjaimra. A végtelen égbolt szabadságát mondjuk.
Persze, ha nem fenyegetett volna meg a csontkovács életveszélyesen tegnap, meg ha nem fájna a derekam annyira, amennyire, akkor nem nézném ennyit a plafont. Most viszont komolyan veszem magam, mert nagyon szeretnék eljutni a jövő heti konferenciára. Sokkal jobban, mint egy műtőbe. Ha jól értem, pillanatnyilag ez a két alternatívám van.
Közben, hogy teljes legyen a család hospitalizációs sikertörténete, Danit ma megműtik. Ez azért marha jó, mert most be sem tudom magam vonszolni hozzá. Szuper. Zé úrnak ugyan mondtam, hogy legyen olyan jó, és menjen be, amikor felébred az altatásból, de hát nyilván ügyfelei vannak, és hát nyilván nagyon elfoglalt. Erre nem mondok semmit. Remélem, hamar hazaengedik, és a kiegyensúlyozott anya-fiú kapcsolat jegyében mihamarabb ketten nézzük a plafont.
Reggelente, miután feltápászkodom az ágyban elhelyezett gyúródeszkáról, a nappali szőnyegén hanyatt fekve megalkotom az aznapi virtuális tanóráimat, és elküldöm őket a suliba. Visszajelzés nincs, így fogalmam sincs, megcsinálták-e a feladatokat vagy sem. Minden reggel újakat küldök. Egész jól haladunk imaginatíve. Ilyen szó meg nincs is magyarul, gondolom.
Egyébként meg fogalmam sincs, mi történik az iskolában, hírmorzsákat hallok csak, az még sok is néha belőle. Gofrinak és TSB-nek meg tulajdonképpen igaza van. Többször kell nemet mondanom dolgokra. Majd itthon gyakorlom.
Más nincs. A plafont nézve elég furcsán telik az idő. Délután látogatóim lesznek. Alig várom.