2013. november 3., vasárnap
Sorok
Azt olvastam tegnap, hogy egy igaz mondattal kell kezdeni a történetet. Ezt állítólag Hemingway mondta. Hát jól van, így is lehet, ámbár az, hogy kinek mi az igaz ... de ne filozofáljunk.
Napok óta olvasok. Ez mondjuk tényleg igaz. Kár, hogy leginkább dolgozatokat, nem szépirodalmat, de mit lehet csinálni. A dolgozatjavítás kicsit olyan, mint a vasalás, hogy nehezen áll neki az ember, de aztán a sikerélmény látványos, halom ruha, szépen összehajtva, ráncok kisimogatva, a világ valami rend felé taszítva. A kiszámíthatóság reményében elhunyt testvéreim ...
Tegnap sokat javítottam, hiszen holnap lejárnak a határidők, vagy ha nem is, jobb érzés lesz üres mappával nekiindulni a következő időszaknak. Aztán csütörtökön kezdődik minden elölről.
Persze a teszteket olvasni utálatosan unalmas, és nagyon kell koncentrálni is, BABBCA, mindig igyekszem szavakat kitalálni, hátha akkor nem tévesztek. A fogalmazás macera, lassan olvasható, sokat kell gondolkodni, mit is akart kifejezni a számára ismert szavak és nyelvtan által gúzsba kötött elme. Van, hogy nem jövök rá.
Akármilyen nehéz is javítani, elég gyakran adok viszonylag szabad írásnak teret engedő feladatokat, mert akkor talán valamivel több hasznos szó marad meg a fejben, én meg egy kicsivel több dolgot tudok meg a diákokról. Nem kíváncsiskodom, de érdekelnek. Nem tudom, érthető-e a különbség. Érdekelnek az emberek.
A dolgozatok mellett két dolgot olvasok: egy Bartis regényt (A séta), no meg Ristjana doktoriját. Utóbbi pillanatnyilag regényesebb. Bartis mondatai meg még mindig olyanok, hogy napokig jó őket felidézni. Igazi mondatai vannak.
Más. Kicsit ideges vagyok. Izgatottan ideges vagy hogy kell ezt az érzést leírni. Lámpaláz-félém van. Ami ebből publikus, az se publikus egyelőre, de nekem már az is elég ijesztő, hogy olyan emberekkel levelezem, akiknek titulusaik vannak.
Azon viszont legalább már tényleg nevettem, amikor megkérdezték, milyen titulust szeretnék a plakátra. Borzalom.
Más nincs, csak annyi, hogy kivételesen alig várom, hogy hétfő legyen. Nem viccelek.
Dolgozatjavításhoz találtam egy kiváló zongoristát.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

A Papáért külön plusz pont. A beadott dolgozat má' megint rövidecske, de tömör, legalább. Hiba nincs benne, a szokott szinten teljesít.
VálaszTörlésMilyen Papáért?? És izé, rövidecske a poszt? Kérem szépen kedves Névtelen kicsit érthetőbben mondani. :)
TörlésHát, én is megpróbáltam talányosabb soraid között is olvasni...
VálaszTörlésJaj, nem olyan talányos, meg ki is teszem a facebookra majd, csak még nincs meg a plakát vagy hogy kell hívni. Majd amikor idő lesz, úgyis mondom. Van ami meg talány marad az ember életében magának is, de azt az Isten annak is szánta, gondolom. :)
TörlésNe légy ideges. Legyen az ideges, akinek titulusa van, végül is neki van papírja róla, hogy okosakat kell tudnia mondani jogi kérdésekben. Te ellenben szabadon improvizálhatsz.:)
VálaszTörlésTulajdonképpen igazad van. ::))
Törlés