Egy

Este vihar volt.
Később láttam meghalni egy embert.
Láttam az elrugaszkodást, a néma zuhanást, a testet, a mozdulatlanságot. Háromig sem tudtam számolni, de nem a három miatt, mert az prímszám, hanem a tudtam miatt. Csak az egy volt, az egy pillanat, az egy test, az egy mozdulatlan és örökkévaló csend.
Ez a csend ragadt reggelre belém. Most idebent lakik a mellkasomban.