Under construction

Ki is énekli, hogy : "Where is my life"(felsőcsillag)? Nem tudom. Az se biztos, hogy ezt énekli valaki, lehet, hogy csak képzelem. Másnak képzeletbeli barátai vannak, nekem képzeletbeli dalaim.
Hétfő óta valami alternatív univerzumban létezem, szóval ha képzeletbeli mindenfélém van, azon legkevésbé meglepődni kell, inkább drukkolni kéretik, hogy ne bolonduljak meg. Az elmúlt két napban lehúztam nagyjából kétszer 16 órát munkával és családanyai másodműszakban szülői munkaközösségi megbeszélésen, illetve szülői értekezlet-fogadó óra foglalkozásokon. Erről majd egyszer külön megemlékezem egy agyament posztban, melynek minden harmadik szava káromkodás lesz, most legyen elég annyi, hogy a világban rendkívül sok a hülye ember, és nem nagyon lehet ezzel mit kezdeni.
Marha sok a munkám a suliban, és ez nagyon fárasztó. A szombati kulturális rendezvény szervezése elég nehézkesen halad, persze van ezer órám mellette, csütörtökön meg még értekezlet is lesz délután, szóval nem olyan nagy csoda. Azért azt remélem, hogy jó hangulat lesz, tetszeni fog a diákoknak és a kollégáknak is. Meglátjuk. Csak el ne felejtsem a felét annak, amit csinálnom kell.
Más. Lassan végérvényesen belefészkeli magát a fejembe a gondolat, hogy Párizsba megyek. Még majdnem nem hiszem el, de azért már mondjuk 80 százalékos töltöttségen van az utazószoftver az agyamban. Nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz a továbbképzés, és hogy milyen lesz Heléne Berr városa nekem. Sosem vágytam oda, most mégis úgy érzem, megtalálom majd benne azt, amit szeretni tudok. A tragédia az, hogy nem lesz időm megtanulni franciául addig.
Más nincs, csak a szokásos, van vagy hetven kijavítatlan dolgozatom, amit jövő hétig felturbózok százötvenre, csak hogy legyen mit itthon hagyni az őszi szünetben, ma a Szent Szerda után Emmával és TSB-vel megnézünk két Závadát magunknak, holnap este órám lesz az új tanítvánnyal, az ifjú medvekutató csütörtökön érettségizik, ami miatt izgulok kicsit, mert szeretném, ha jól sikerülne neki, valamint ma van az évkönyv cikkeinek leadási határideje (ki írja vajon őket és miről????) és egyelőre nem tudom, mikor lesz időm két percig azon gondolkodni, hogy milyen idő szokott lenni Párizsban.
Éljem túl a hetet, aztán jövő héten már könnyebb lesz egy kicsit, csütörtöktől lehet végre olvasni és pihenni. A mai zene tegnapi ajándék egy kedves lánytól, Audrey Assad az énekes, ennyit tudok, meg hogy nagyon pihentető.
(felsőcsillag) Ezt nem énekli senki, Yoav énekli azt, hogy Where is my mind. Közben eszembe jutott. Mondjuk az is stimmel.