Mármindjárt

Mármindjárt itt a Karácsony. Kicsi is, nagy is, de kalácsot nem sütöttem, csak ilyen ezer kalória per darab dolgokat, amit aztán majd megetetek a vendégekkel, mert valószínűleg egy látens szemét állat vagyok. Egyébként nem ezért sütöttem ezeket, hanem mert ezek legalább elfogynak, nem úgy, mint a rokonoktól érkező a) csupakrém csúszkáló réteges sütik, meg b) mein Mutter híres délmagyar fullasztói, amit a 42. században majd a világörökség részeinek fognak nyilvánítani.
Egyébként a meglehetősen zajos és lelkiterhes ááááádvent után a karácsony finise majdnem idillinek mondható már abban az értelemben, hogy konyhai magányomba túl sokat nem zavar bele a család, esetleg csak a vanvalamiehetőkaja és a holacellux szezonális kedvenceimmel oldják szerzetesi magányomat. Egyébként tényleg jó ez az ünnepi készülődés, mert az iskolai idegbaj után, az idegszálaknak egy másféle terhelését nyújtja, ez a terhelés azonban rövid ideig tart, és időnként adódik lehetőség menekülésre is. Ma délután például hagyományos hatvan perces karácsonyunkat tartottuk TSB-vel és Mihállyal a Varázsboltban. Nagyon szerethető ez a mi hármasunk, de már olyan sok szép dolgot ajándékoztunk egymásnak, hogy lassan tényleg muszáj lesz összeköltöznünk, hogy együtt csodáljuk a tárgyakat.
Holnap majd még robot üzemmódba kapcsolok, de az utóbbi hetekben rájöttem, hogy talán mégsem önzőség pár pihenéssel töltött órát ajándékozni magamnak, mert egyébként erre más úgysem gondol, és ha még élni szeretnék pár évet ebben a csodálatos világban, akkor nem árt vigyázni magamra. Szóval mostantól kezdve pihentetem a hátam, és bár nem ártana vasalni 75 köbméternyi ruhát, ha nem jut rá idő, akkor nem jut rá idő. Mert holnap délután akármi is történik, kinyitom az új Ulickaja kötetet, és olvasni fogok. Szemétség? Nem tudom. Utálom, hogy az a sztereotípia, hogy a háziasszony essen félájultan a fa alá.
Jut eszembe, a fa legalább már benne van a talpban, csak a díszek nincsenek meg. Mindegy nem? Majd akasztunk rá valamit. Egy kis töltött káposztát.
Más nincs, de jó lenne néha kialudni magam. Két naptárat is kaptam a lányoktól. Ezt majd mindkettőbe jól bele fogom írni.