Utak

A hagyománynak van egy nagyon fontos eleme, azt hiszem, mégpedig az, hogy tudást örökít egyik generációról a másikra. Amolyan tanulási féregjárat, és mint ilyen, hasznos. Másrészt viszont a hagyomány olyan is egy kicsit, mint egy régi, szépen faragott szekrény, amit valaki jó régen kulcsra zárt, de a kulcs elveszett, a szekrénybe pedig beköltöztek a molyok. Ez egy elkeserítő apa-fiú kapcsolatról jutott eszembe egy tanítványom kapcsán.

Más. Szoknom kell a munkahelyi közeget. Ez elég nehezen megy, egyrészt mert szakmai vitáim, másrészt meg emberi problémáim is vannak kollégákkal. Mindkettőből sok. Tegnap már odáig jutottam, hogy felmondok. Vagy le. Persze akkor felkopik az állunk, és nem tudok enni adni a gyerekeimnek, de nem lehet ez így az élet. Ezt nem találhatták ki ilyen szarul. Egyáltalán, ezt a világot nem találhatták ki ilyen működésképtelennek.

Mostanában megint menekülési kényszerem van. Arra ébredek, hogy csak innen el gyorsan. Persze ebben az is benne van, hogy dühöng az allergiám, ami nem teszi elviselhetőbbé a világot körülöttem. Valami óceán mellett kellene most lennem, hallgatni a sirályokat és élvezni, hogy levegő áramlik a tüdőmbe. Az életnek olyan kis örömök adnak értelmet, mint a belégzés például. Vagy Dorina meleg keze a masszázságyon.
A jóga kapocs az égiekkel, létra, ami segít feljutni oda, ahol van levegő. A masszázs olajillatú pajzs.

Más. Ma kerti ünnepség lesz, családi szülinapok. Nagyon szeretem ezt az augusztus végi kerti látogatást, mert semmihez sem hasonlítható a nyugodtsága. Ebéd után nem muszáj csinálni semmit, bár a nők azért mindig segítenek mosogatni, de aztán azt csinálok, amit akarok, beszélgetni sem kötelező, elaludhatok a ház mögött a pokrócon míg a nap melegíti a hátam, és nem szól érte senki. Szeretem az olyan családokat, ahol embernek tekintik egymást a családtagok. Ez milyen ritka.

Más nincs, munka van, meg sok tennivaló mindenfelé. És persze elég sok szomorúság is, de azt most szótlanságba fojtom, mert a szomorúság utcája nem visz sehova. Akkor sem ha futásnak eredünk rajta.