Tegnap délelőtt TSB-vel üldögéltünk a kis szobácskánkban, és arról beszéltünk, nem, nem nyavalyogtunk, beszélgettünk, hogy merre megy majd tovább az emberi gondolkodás. Vagy hogy megy-e előre. Én James Flynn gondolataival kapcsolatban arról meséltem, mennyire tartanak attól a tanítványaim közül néhányan, hogy az emberi gondolkodás a jövőben csak néhány ember kiváltsága lesz, a többiek valami ijesztően egyszerű ösztönszinten vegetálnak majd. (A gondolkodás jövőjéről kellett gondolkodni, azért tudom csak ezt most elmesélni.) TSB persze azt is hozzátette, hogy a gondolkodástól mentes ember milyen könnyen lehet bábja bármiféle hatalomnak és termékeny talaja a legkülönfélébb propagandáknak.
Az emberi beszéd előfeltétele a gondolkodásnak - ide lyukadtunk ki végül, meg oda, hogy aki nincs birtokában egy nyelvnek (többnyire nyilván az anyanyelvének), az aligha tud gondolkodni, hiszen a gondolkodás mégiscsak párbeszéd én és én közt. Verbalizálás nélkül aligha vannak gondolatok, így akinek nem áll rendelkezésére a szó, annak a gondolat sem lesz jutalma. Szavakat pedig olvasás nélkül nemigen keríthet magának az ember. Az analfabéta nem azért rossz egy társadalom számára, mert nem olvas és nem ír, hanem azért, mert nem gondolkodik, és mivel nem gondolkodik, nem tudja megkülönböztetni egymástól a jót és a rosszat.
Az erkölcs, pontosabban a jó és a rossz tudása, megkülönböztetésének képessége tehát szorosan összefügg a beszéddel, a gondolkodással. Félő, hogy azok a tanítványaink, akik nem olvasnak könyveket, előbb-utóbb moráljukat vesztett masszává lesznek.
Azért mi bizakodunk. Egyszer majd talán mégis olvasnak. Mikor egyszer? Nem tudjuk.
Este megnéztük a Hannah Arendt életéről szóló filmet. Hannah Arendt a gondolkodás, a fejben az én és az én közti párbeszéd és vita fontosságáról beszélt. Meg arról, hogy a jó és a rossz megkülönböztetéséhez feltétlenül szükség ez a párbeszéd. Eichmann nem gondolkodott, ezért többé képtelen volt megkülönböztetni egymástól a jót és a rosszat. Egymásra néztünk a moziban TSB-vel. Na tessék. Mi vagyunk Hannah Arendt is. Különös.
A vetítőterem előtt meg is beszéltük, hogy a jelenséget kétféleképpen is értelmezhetjük: 1. nem is kell szexelnünk Martin Heidegerrel, mégis filozófiai géniuszok vagyunk, 2. ha mi is csak arra jutunk 2013-ben, amire Arendt, akkor megint egyértelmű, hogy nem megy a világ sehova, pláne nem előre, hiszen az emberiség évszázadok óta mindig ugyanazt boncolgatja, és mindig ugyanoda lyukad ki. Megette a fene az egészet.
Más. Hannah Arendt tíz percenként gyújtott rá a filmben. Nagyon szeretek dohányozni, de hazafelé nem tudtam rágyújtani. Lehet, hogy enyhe nikotinmérgezést kaptam. Amúgy irigylésre méltóan szép lábai voltak (a színésznőnek). Vajon a dohányzástól?
Valami egészen különös koicidencia: tegnap este egy barátommal, fordító, irodalmár úrral - kedves barátom és ekulurás tettestársam - teljesen ugyanezen a nyomvonalon boncolgattuk az új barbárságot, annak kezelési módjait (ld. kézből stadionnal etetett vadállat), a lefékezett (és ettől végletesen radikalizálódó) mocorgási lehetőségeket, illetve a szinte törzsi rítusok szintjén működtetett álkultúrát (és hogy a gyerekek nagy százaléka nem olvas, nem gyűjti a szavakat a világból a világhoz) [a "szinte törzsi" kitétel lényege, hogy NEM törzsi, hiszen nem organikus, mint a népművészet (amíg él), hanem gerjesztett és manipulált (mint a propaganda)]
VálaszTörlésszeretném halálra dohányozni magam, de nem hagyja a kedves :Y
Nah. Tis is Hannah Arendt voltatok tegnap. Ez már egy egész klub lassan. :)
TörlésMondjuk lehet ez törzsi, valahogyan organikus. ösztönszinten.
Halálra dohányozni magunkat ma már nem korrekt állítólag. Régi szép idők! ;)
tegnap két Hannah Arendt voltam
Törlésés nem értettem egyet egymással
(olyan működésekben valóban törzsi, ahogyan az épített tárgykultúrát kezeljük, pl. az animizált technikát - de kultúra nem lesz belőle, mert nem szervesül, nem adódik át. Helyette erős leközölt minták manipulálnak - olyan belső ellentmondásokat magukban hurcoló "rendszerek", amelyek természetüknél fogva látomás-kizárók. Egyszer majd versbe foglalom...)
Párhuzamos rímtörténetek. amúgy ma már volt egy másik ikertörténet élményes is egy kamrával kapcsolatban. :D
TörlésA versed elolvasom, de csak ha benne lesz, hogy látomáskizárók. ;)
Anno az állatoknak is nevet kellett adni, az ég madarainak és minden egyes vadnak. Igaz az Elsőnek volt még talán kapacitás erre. Mondjuk azt, hogy Lappantyú (Fehérszárnyú Szerkő) nem tudom honnan gondolta ki. Néha mondom a diákoknak ha tanácstalanok, hogy ülj le egyél egy almát, hátha el tudod dönteni mi a jó és mi a rossz. (ez csak egy vicc) :) A verbalizálást egy hónapja alig használom, társaságban bajban lennék, talán jobb (mindenkinek) ha nem is keresek ilyen lehetőséget. Dohányzom, sajnos egyre többet. Most már a lábam miatt is. ;)
VálaszTörlésIgen. Minden ott kezdődött. Az igével. Ez amúgy is mániám, ez a kezdeti szó, az első rezgéshullám. Majd ha elül minden rezgés, minden szó, minden hang megszűnik, akkor lesz a világnak vége.
TörlésEgy hónapja nem beszélsz? Hm ... a csend tulajdonképpen lehet jó, de a gondolkodás is valahogyan beszéd. Akkor teljes csend nincs, csak néha belső vagy külső csend. A belső a nehezebb. A semmi.
Ja, most ez nekem is dilemma, a láb kérdés. Attól tartok, nekem napi egy karton sem lenne elég. :(
Beszélek, csak keveset, de nem is lényeg.
TörlésA térd, a láb...hm. :(
Nem lényeg?
TörlésAmúgy szép lábbal születni kell. Na jó, tudom, hogy nem.
"...a csend tulajdonképpen lehet jó, de a gondolkodás is valahogyan beszéd." A gondolkodás lehet írás is, szerencsére, mert van olyan nap, amikor szinte ki se nyitom a számat, bár néha rajtakapom magam, hogy magamhoz intézek egy-két szót, hangszálaim minimális karbantartása végett...
VálaszTörlésIgazad van. A gondolkodás lehet írás is. De ahhoz is kellenek a szavak. Neked szerencsére mindjárt két nyelv is ajánlkozik. :)
Törlés