Most éppen Ulickajánál olvastam (igen még mindig őt olvasom, de már nem sokáig), hogy mindegy, az ember milyen vertikális mentén tekint felfelé, a lényeg az, hogy aki nem elégszik meg az élet horizontális síkjával, az keres és legtöbbször talál is magának vertikális irányt, mert nem tud nélküle élni. Persze ezt vagy ehhez hasonlót már régen is mondtak, jó lenne, ha most tudnám, melyik zsinaton vagy enciklikában, de elfelejtettem. Persze János Pál, ki más. A lényeg persze az, hogy tényleg mindegy, és hogy nem kell mindenkinek ilyesmit se keresni, se találni, csak ha szükségét érzi. Nekem muszáj. Én nem érzem az életet teljesnek emelkedés nélkül.
Más. Tegnap kirándultunk TSB-vel és Emmával. Múltkori meggyes elhajlásunk pozitív hozadéka lett, hogy úgy döntöttünk, a tettek mezejére lépünk, és elkezdjük keresni azt az épületet, ahol majd önmegvalósítunk. Emma javaslatára tegnap délután megnéztünk egy vidéki kúriát vagy mit. Azt nem kell mondjam persze, hogy rohadt nagy köd volt, nem jutottunk be, de még a tulaj telefonszámát se sikerült megszereznünk, viszont legalább kétszer annyiba kerül, mint amennyit először hallottunk. Ez utóbbi persze tök mindegy, tekintettel arra, hogy momentán egy vasunk sincs.
Na de jó szórakoztunk, az is biztos, mert a sikertelen nézelődés után ellátogattunk a közeli falucska kukázós boltjaiba, vagyis két olyan üzletbe, ahol a németországi lomtalanítások után összeszedett tárgyakat árulják. Az első lerakatban komoly halálfélelmünk volt, és röhögni is alig mertünk, de aztán átmentünk a TraumLand (sic!) nevű üzletbe, ahol tényleg mindent. de mindent lehetett kapni az 50 forintos bugyitól kezdve a molyrágta bundákig. Szerintem még alig használt protézist is találtunk volna, ha nagyon keresünk. Több méretben.
Kiválóan szórakoztunk, sőt a végén még névnapi ajándékokat is vásároltunk egymásnak fillérekért. TSB ajándéka például 325 forintba fájt. Öt metszett pohár. Majd a teraszon lefotózom nyáron, mert gyönyörűek. Emma drága egy vázát kapott kétszázért, én meg egy gyönyörű üveget négyötvenért.
Mihály persze hiányzott, de hetek óta elérhetetlen, úgyhogy ha véletlenül drazsét olvas, akkor szeretném üzenni, hogy legalább a kedd legyen már zavartalan, mert súlyos elvonási tüneteink vannak.
Van már fotóblog kezdemény, ha lesznek rajta fotók is, kilinkelem oldalra. Vagy be. Értjük. Tegnap megjelent egy rövidke angol nyelvű írásom egy horvát történelmi lapban/portálon, de ha jól értem, csak regisztráció után olvasható. Újabb elem lehetne a publikációs listámon, csak hát persze elírták a nevem, szóval így aztán sose leszek kereshető. Jól ki van ez fundikálva.
Más nincs. Ma este kvízes összetartás sült malaccal. Nemiszom, nemiszom, nemiszom. Valaki esetleg nem szeretné kijavítani azt a hetven dolgozatot, ami rám vár? Csak kérdezem.
Ja, és amíg tegnap vasalás közben Lara Croftot néztem, rájöttem, hogy világutazó akarok lenni. Aki akar, jöhet velem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése