(a Mondtam Pali, legyél Vencel dallamára)
Se szóval,
se tettel,
se cselekedettel,
se mulatozással.
Nem vagyok méltó, Uram, de nem is akartam méltó lenni, csak ártatlan, hogy hajlékomba jöjj. Nem jöttél. Belátással közelítem a poklot.
Mondok valamit, az ártatlanság lehetetlen. Jó, nem én mondom, de nem baj. Elő-szeretettel idézlek, pedig rontod ezt a kis melankolikus játékom, amit úgy szeretnék játszani veled. Nem tisztességes ám! Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten.
Átértelmezem magam rajtad, téged meg magamon. Értelmezési tartományunk az élet, irracionális sörök halmaza, másodfokú egyenlegrendszer.
Nekem nincsen vétkem, neked meg általában nincsen békéd, ez nem rímel sajnos, hát fogadja el az úr kezemből az áldozatot, mert ez az én testem. Íme hitem szent titka, a mackónadrágos jégszobor.
Ma reggel úgy gondoltam, ebben a melegben egy könnyű, levendulás lélegzettel mérlegre vetném a dunyhát. Úgy mondjad, dunnát.
De nem játszunk. Vagy legalábbis nem úgy játszunk. Nem bánt, nem bántom. Rádlehelek, megcirógatlak.
Őáltala, ővele és őbenne. Emeljük fel szívünket, ha tudjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése