Mindenféle babonák vannak. Bennem is él sok, mocskos kis állat mind, a félelmekkel meg az előítéletekkel együtt laknak, és nem nagyon reagálnak semmire. Írtam erről a 13. emeltre, KATT, mert fontos ez ellen tenni. Nem is sok ennél fontosabb dolog van.
Na jó, a szeretés az fontosabb, de annak is ehhez van köze, a másiktól való félelem legyőzéséhez, meg az elfogadáshoz. Saját magunk elfogadásához pont annyira, mint a másikéhoz. Ez egy nagyon nehéz lecke.
Egyébként ebben a szép őszben néha bizakodó hangulatba sodródom, nyilván önhibámon kívül, de nem kell aggódni, lesz ez még így se. Azért igyekszem sétálni és viszonylag sok időt napsütésben tölteni.
Más. A jó hír az, hogy Eduardus még nem veszett el teljesen, de lehet, hogy el fog. Ez nagyon elszomorított, káromkodtam is csúnyán, de nyilván hiába. Nem rajtam múlik. Szeretnék segíteni, de nem tudom, hogyan kell.
Más nincs, a létet gyakorlom, meg a pillanatokat. Néha sikerül. Többször nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése