2014. május 5., hétfő
A fákról meg a várakozásról
Fává nőtt bennem a türelmetlenség. Egészen kicsi mag volt, hetekig nem csinált semmit, aztán egy hónapja kihajtott, és azóta csak nő és terebélyesedik. Nem csemete már, nem erőtlen a törzse, lombja van, madarak fészkeltek bele, sün lakik alatta.
Ma kimegyek az erdőbe, és megnézem a testvéreit. A sok türelmetlenség-, meg várakozásfát. És ha lehet, de nem biztos, hogy lehet, ott hagyom velük az enyémet egy időre, mert már nem fér el mellettem.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

ma fázunk
VálaszTörlésá, dehogy! :) melegem van.
TörlésPatanjali, a Jóga-szutra szerzője egy fa ágaihoz hasolította a jóga különféle aspektusait. Szép analógia, amikor a spritualitás és bölcsesség úgy növekednek, ahogy egy fa új hajtásai nőnek és ágain virágok nyílnak. A természet biztosan és fokozatosan fejlődik. A jóga világa, milliónyi stílusával és módszerével egy virágzó erdőre hasonlít. Ám az erdő minden fájának közös a célja: növekedni a fény felé. Minden egyes fának saját módszere van a növekedésre, amelyek közük az egyik sem jobb a másikénál. Minden fa egyéni vonásokkal rendelkezik, melyek lehetővé teszik a legmagasabb növekedés elérését. A jóga változatos módszerei mind egyediek, céljuk mégis egyetemes: a megvilágosodás.
VálaszTörlésPersze nem én írtam, hanem Pórffy Csaba, de szerintem csodaszép, igaz és gondoltam, megosztom veled :))
Köszönöm. Tényleg szép gondolat. ::))
Törlés